[origo] rali

A rali-világbajnokság egyik legmókásabb figárája Henning Solberg, aki Jordániában ünnepelte a 100. futamát a sorozatban.

A Ford csapat első embere, Malcolm Wilson adta át Solbergnek a norvég miniszterelnök levelét, melyben a jubileumhoz gratulál

A norvég némi ralikrossz és norvég ralizás után 1998-ben a Svéd-ralin debütált az elitben, egy A8-as Toyota Celica GT-Fourral. (Érdekes, hogy Petter is ugyanott, ugyanakkor, ugyanolyan kocsival kóstolt bele a világbajnokság hangulatába.) A havas versenyen nem kisebb nevek végeztek a dobogón, mint Mäkinen, Sainz és Kankkunen, a 12. helyen végző Henning pedig első futamán megszerezte Burns skalpját, illetve saját öccséét is.

Ezek után csak évente egy-két alkalommal indult vb-futamon Henning, időnként a közben jóval sikeresebbé váló Petter finanszírozta bátyja próbálkozásait. Az első világbajnoki pontra 2004-ig, a 15. futamig kellett várnia - miközben öccse már világbajnok volt a Subaruval -, a Svéd-ralin a hatodik helyet szerezte meg egy privát Peugeot 206 WRC-vel. Navigátora ekkor már jó ideje honfitársa, Cato Menkerud volt, aki a következő esztendőkre is hű társául szegődött.

2005-ben a havas, és néhány murvás futamra a Ford gyári autót adott az idősebbik Solberg alá, de csak kétszer sikerült pontszerző helyen végeznie, így a kapcsolat az év végén megszakadt. A következő esztendőben az ÖMV támogatásával az aszfaltos viadalok kivételével teljes szezont futhatott egy Peugeot 307 WRC-vel, és a sikerek sem maradtak el: több pontot érő helyezés mellett Törökországban Grönholm és Hirvonen mögött sikerült elcsípni a harmadik pozíciót, ez pedig nem gyári versenyzőként óriási teljesítmény volt már akkor is.

2007-ben megkezdődött Henning Solberg máig is tartó karrierje a Stobart-Fordnál. Norvégiában és Japánban is a dobogóra állhatott, és az év végén az előkelő 6. pozícióban zárt. Ezek után viszont a gyári pilóták technikai fölénye miatt egyre nehezebb volt az élmezőnyben autózni, ennek ellenére 2008-ban is jónéhány pontszerző hely és szakaszgyőzelem mutatta, hogy az idősebb Solberg is nagyon jó, különösen hóban és a durvább murvás felületen. Egy esztendővel később Argentínában, és Lengyelországban ismét összejött egy-egy harmadik hely, ezzel a szezon végén ismét a hatodikként végzett, mindössze két ponttal lemaradva öccse mögött.

2010-re Henning hosszú idő után navigátort cserélt, Manfred Stohl régi társa, Ilka Minor ült be mellé. Az új páros nem minden futamon a Focus WRC-vel állt rajthoz, négy alkalommal S2000-es Fiestában ültek, a rossznyelvek szerint a csapat az idei Fiesta WRC bizonyos alkatrészeit teszteltette velük versenykörülmények között. A Finn-ralin (még a Focussal) nagyon nagyot esett Solberg, az autót a Catalunya-ralira sikerült megjavítani, ahol Turán Frigyes indult vele - az autó pályafutása ott végleg véget ért. 2011-ben is a Stobart csapatot erősíti a Solberg/Minor páros, akik Monte-Carlóban az IRC-zésbe is belekóstoltak, kevés sikerrel. A vb-futamokon sem megy egyelőre a norvégnak, sorozatosan műszaki hibák sújtják, de még bőven van idő javítani.

Az utóbbi esztendőkben Henning Solberg védjegyévé vált a narancsszínű autó, néhány hete azonban egy új szponzor jóvoltából tarkává vált a dizájn

Az eddigi 100 futamból 76-ot fejezett be a pilóta, ötször állhatott a pódiumra, 31 szakaszgyőzelmet, és 181 pontot szerzett. Henning Solberg öccsével együtt hatalmas népszerűségek örvend hazájában, az emberek imádják őket, nem csoda, hogy a norvég miniszterelnök is gratulált a jubileumhoz.

Soha nem látott izgalmakat hozott a Jordán-rali záró szakasza, a Power Stage.

Az utolsó gyorsasági előtt Latvala 0,5 másodperccel állt Ogier előtt, így mindketten már csak emiatt is motiváltak voltak hogy 100%-on autózzanak, ám ott volt Loeb és Latvala is, akik megtehették hogy kicsit rápihanjenek a finélára, ezért velük is számolni kellett.

A túlfeszített tempó miatt mind a négyen vétettek néhány kisebb hibát, de ezzel együtt is lényegesen gyorsabbak voltak a többieknél. A szakaszt - és a versenyt - végül Ogier nyerte, aki Hirvonennel azonos időt futott a Power Stage-en, Loeb 0,3, Latvala pedig 0,7 szekundummal volt lassan náluk.

A rendkívül szoros befutó az alábbi videókon élhető át újra.

A csonka Jordán-rali másodiknak nevezett első napja végén történt taktikázás izgalmas szombatot ígért. Loeb ugyanis nemcsak lelassított az utolsó gyorsaságin, hanem 11-12 másodpercre meg is állt - ráadásul nem a cél előtt, hanem a szakasz közepén -, ezzel pedig teljesen összezavarta ellenfeleit. Egyedül Ogier nem kapta be a horgot, padlógázon ment végig, így majd' fél perces előnnyel térhetett nyugovóra. A második helyen álló Loeb nyakán viszont közvetlenül ott volt a miatta lassító Latvala és Petter Solberg, így az élen állók közül tulajdonképpen mind a négyen esélyesek voltak a végső győzelemre.

Nem remegett meg Ogier keze a döntő pillanatban, jutalma az idei második futamgyőzelem

Ahhoz képest hogy záró napról volt szó, viszonylag sokat kellett menni, nyolc közepesen hosszú gyorsasági szerepelt a programban. Az elsőn Loeb megmutatta, hogy időarányosan tudja a tervét hozni, mert ő érte el a legjobb időt Latvala és Solberg előtt, Ogiernek 6,7 másodpercet adott. A második pályát viszont a Ford-pilóták uralták, így a világbajnok számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak előre, hanem hátra is kell nézegetnie, mivel Latvala és Solberg is nagyon feljöttek rá.

A harmadik pálya volt a leghosszabb, és az eredmények láttán - ismét a két Ford érte el a legjobb időt - újra át lehetett gondolni a taktikát, hiszen Ogier tartotta előnyét a hibázó Loeb előtt, a szárnyaló Latvala előzött, és feljött a második helyre a két francia közé. Solberg is nagyon közel került hozzájuk, még annak ellenére is, hogy defekttel jött le a pályáról. A szervizpark előtti utolsó szakaszt ismét Loeb nyerte Latvala előtt. A finn röviden csak annyit mondott a célban arra a kérdésre, hogy mi kellene ahhoz hogy gyorsabb legyen, hogy erősebb autó. A tizedekért folyó küzdelmet jól jellemzi, hogy ő már ekkor is csak egy pótkerékkel ment, pedig ezt a cselt csak akkor szokták bevetni a pilóták, amikor minden-mindegy alapon harcolnak a győzelemért.

Féltávnál tehát Ogier még vezetett, ám előnye 18,9 másodpercre csökkent Latvala, 20,7-re Loeb, és 28,8-ra Solberg előtt. Hirvonen az ötödik helyen senkitől nem zavartatva autózgatott, és már a finálára spórolt.

A második kör elején Latvala sokkolta a többieket: Loebnek 4, Ogiernek 8 másodpercet adott, míg Petter Solberg lecsúszott az útról, és alaposan összetörte autóját, kishíján néhány fotóst is elütött. Kár érte, mert a bajnokság szempontjából nagyon jó lett volna ha a norvég jól szerepel, remélhetőleg ez az eset sem töri meg a pilóta lelkesedesését. A következő szakaszon Latvala ismét bemutatót tartott a többieknek, és egy újabb első idővel 5 szekundumra csökkentette hátrányát Ogier-val szemben. Loeb csak a negyedik lett, a super rally szabályok szerint visszaálló Henning Solberg is megelőzte.

Szenzációs záró napot futott Latvala, ám a Power Stage-en elkövetett apró hiba sok pontjába került

A világbajnok úgy döntött, hogy ezután nincs esélye a győzelemre, inkább tartogatja az erejét - no meg az abroncsait - a Power Stage-re, ezért az utolsó előtti szakaszt ellazsálta. Nem így Latvala, aki egy újabb legjobb idővel átvette a vezetést Ogiertől. Hirvonen szintén már a pluszpontokra gondolhatott, amikor minden rizikó nélkül letudta a gyorsaságit, Räikkönen viszont egy defekt miatt elveszítette a Wilsonnal eddig sikerrel megvívott párbaját, visszaesett a hatodik helyre a brit mögé. Az F1-es világbajnok kereke nem a Michelin hibája miatt eresztett le - a franciák megerősített abroncsokkat érkeztek a ralira, melyek remekül állták a sarat -, hanem egy szikla miatt, amit az út közepére rakott valaki, Ogier illetve Loeb is majdnem eltalálták a mesterséges akadályt.

Mivel a Jordán-rali utolsó gyorsaságija előtt hosszabb szünet volt, alkalom nyílt átgondolni a taktikát. A televíziós közvetítés miatt megfordították az élmezőny sorrendjét, így Ogiert nem hátráltatta a takarító szerep, gyakorlatilag ki-ki meccsre készülhetett Latvalával, mivel mindössze 0,5 másodperc választotta el őket egymástól.

Ezek után nem is volt kérdés, hogy ők ketten mindent bevetnek a futamgyőzelem, illetve a plusz három pont reményében. Sokáig Henning Solbergé volt a legjobb eredmény, majd következett a négy gyári pilóta. Ők olyat produkáltak, amit még a vb rendszeres nézői is sokáig emlegetnek majd: mind a négyen teljesen a határon autóztak, és elképesztő módon 0,7 másodpercen belüli időt futottak egymáshoz képet. Ogier és Hirvonen holtversenyben voltak a legjobbak, és mivel Latvaláé volt a négy közül a legrosszabb eredmény, a francia 0,2 szekundummal megnyerte a Jordán-ralit. Latvala szomorú volt, nem igazán vigasztalja valószínűleg, hogy a rali-vb történetének legszorosabb befutóját veszítette el. Loeb maradt a harmadik, Hirvonen pedig a negyedik. Wilson megtartotta Räikkönen előtt az ötödik pozíciót, aki Villagra és Al Qassimi előtt végzett. Rajtik kívül Kuipers, és Sousa fértek még be az első tízbe.

A nagyokhoz hasonló drámai végjátékot hozott az SWRC kategória záró napja. A helyi viszonyokkal szemlátomást jó viszonyban lévő, toronymagasan vezető Al-Attiyah Fordjának motorja a reggeli első szakaszon elromlott, a katari versenyző feladta a futamot. (Mexikó után másodszor veszített el versenyt vezető helyről...) Ezek után hiába nyerte a gyorsaságikat a pénteken hibázó, majd visszaálló Brynildsen, Turánék stabilan a harmadik helyen autóztak. Sajnos a szép álom az utolsó előtti pályán szertefoszlott, miután a Fiesta kigyulladt. Ezek után Sousa kényelmesen nyert, Kruuda és Gassner előtt.

Csaknem a dobogóra ért első SWRC-s versenyén a magyar csapat, sajnos a technika nem bírta

Összetettben igen szorossá vált az élmezőny, az első Loeb és a negyedik Latvala között mindössze nyolc pont a különbség. A gyártók meccse is kiegyenlítettnek tűnik (jelenleg számszerűsítve is 130-130 az állás), ezért a következő, május eleji Szardínia-rali rendkívüli izgalmakat ígér, ráadásul élesben is bemutatkozik a Mini, illetve bejelentik a Volkswagen visszatérését is.

A Jordán-rali végeredménye:

SWRC:

A világbajnokság állása:

Gyártók:

SWRC:

Néhány hónapja már beszédtéma a rali-vb-n, hogy a Volkswagennél zöld jelzést kapott a Polo WRC fejlesztése.

Nasser Al-Attiyahnak nem lenne újdonság a VW színeiben versenyezni

Az sem titok, hogy 2012-ben néhány futamon már részt venne a gyári csapat, és 2013-tól teljes szezont futnának. A visszatérésről (mert hogy korábban szerepeltek a német cég autói a vb-n) szóló hivatalos bejelentést már Portugáliában meg szerették volna tenni, ám hiányzott még egy-két magasrangú vezető jóváhagyása, így a nagy eseményre a Szardínia-ralin, csütörtökön kerül sor. (Érdekesség, és talán nem véletlen egybeesés, hogy éppen ekkor debütál a Mini WRC versenykörülmények között.)

Minden jel arra utal, hogy a német konszern igen komolyan veszi a ralit: hatalmas költségvetéssel, az elérhető legjobb szakemberekkel vágnak neki a feladatnak. Sokáig úgy tűnt hogy a Sciroccoból építenek majd WRC-t, ám az idei szabályok szerint a Polo sokkal alkalmasabb a célra, így az lesz a versenyautó alapja.

Nagy kérdés, hogy kik fogják vezetni a Polo WRC-t? Még Sébastien Loeb neve is szóba került, de sokkal valószínűbb hogy az egyik autót a VW-vel idén Dakart nyerő, raliban is sikeres Al-Attiyah, a másikat pedig az érdemtelenül gyári ülés nélkül küzdő Petter Solberg kapja majd.

A szervezőket illetve a résztvevőket sújtó, szinte hihetetlen pechsorozat után péntek reggel végre elkezdődhetett a Jordán-rali, amely a tervezetthez képest egy nappal megrövidült.

Ogier jó eséllyel indul idei második győzelme felé, ám ehhez Loebnek is lesz még egy-két szava

A másodiknak számító első napon hat szakasz várt a mezőnyre, délelőtt és délután is ugyanaz a három, melyek közül az első kettő rövidebb volt, a harmadik viszont a híres-hírhedt 41 km-es pálya. Különösen azért tűnt nehéznek a feladat, mert a pályabejárást nem a megszokott kocsijaikkal végezték a versenyzők (hiszen azok is az ominózus hajón vesztegeltek), hanem a feladatra egyébként teljesen alkalmatlan bérautókkal.

A bajnokság éllovasaként elsőnek rajtoló Hirvonen nem sok jóra számíthatott, hiszen ezen a futamon a szokásosnál is nagyobb hátránya szokott lenni annak, aki takarítja az utat a többiek előtt. Ennek megfelelően nem volt meglepő, hogy a finn csak egy ötödik idővel kezdett, az viszont annál inkább, hogy a közvetlenül utána induló Loeb volt a leggyorsabb. A világbajnok minden tapasztalatát és bátorságát bevetette, így tudta megelőzni Ogiert, Latvalát, és Petter Solberget. A nagy ötös után nem Henning Solberg vagy Østberg következett, hanem Räikkönen, aki még úgy is megelőzte sokkal tapasztaltabb társait, hogy hibázott egy kisebbet.

A második pályán a többiek is felbátorodtak. Petter Solberg győzött Ogier és Latvala előtt, utóbbi úgy ért el harmadik időt, hogy a rajt után nem sokkal eltalált egy sziklát. Loeb a negyedik időt futotta, Hirvonen elé pedig Østberg is befért. A 100. futamán induló Henning Solberg fedektet kapott, ennek ellenére tizedre azonos időt futott Räikkönennel.

A hosszú gyorsaságin Ogier begyújtotta a rakétákat, és egy legjobb idővel átvette a vezetést a versenyben. Rajta kívül a melegedő DS3 WRC-vel vesződő Solberg, illetve Latvala és Loeb értek el jó időt, a többiek - Hirvonent is beleértve - már nagyon lemaradtak, így a nap felénél az említett négyes állt az élre úgy, hogy egymáshoz képest 10 másodpercen belül álltak. Henning Solberg motorja egy sziklával való találkozás után megsérült, a norvég feladta a futamot.

Jordániában is hozza idei megfontolt, de eredményes autózását Räikkönen. Az első öttel nem veheti fel a versenyt, de a többieknél már gyorsabb

Mivel a szokásos módon a délutáni program megegyezett a délelőttivel, Hirvonen abban reménykedett, hogy első autóként már nem lesz akkora hátrányban a többiekkel szemben mint korábban. Így is történt, de még nála is jobban felszívta magát Latvala, aki Ogier és Loeb előtt nyerte az első szakaszt. A következőn duplázott a fiatal finn, bár hozzá kell tenni hogy az éllovasok nagy része már az utolsó, hosszú pályára tartogatta erejét (és gumiját), és elkezdődött a "matek" is, hogy ki hogyan jár jól, érdemes-e a többieket előbbre tessékelni.

Az utolsó, hosszú gyorsaságin Hirvonen volt az egyik, akinek semmi oka nem lett volna lassítani, viszont 15 km-rel a cél előtt elromlott a szervókormány a Fiesta WRC-ben (idén ez már a sokadik a Fordnál), így ő annak is örült hogy nem esett nagyon vissza. A többiek közül egyedül Ogier ment teljes erőbedobással, csapattársa, Loeb viszont megtréfálta a többieket: féltávnál megállt egy kicsit. Az utána rajtolók látták a világbajnok részidőit, így kénytelenek voltak ők is lassítani ha mögötte akartak maradni összetettben - a végén az egésszel Ogier járt jól, több mint fél perces előnyre tett szert a játék miatt.

A Jordán-rali második napja után tehát a két gyári Citroën áll az élen, kérdés hogy Loeb utoléri-e csapattársát, illetve hogy Latvala és Petter Solberg felérnek-e a dobogóra. Az ötödik Hirvonen már nagyon nagy lemaradásban van, egyedül arra kell figyelnie hogy ne hibázzon, normál körülmények között nincs esélye előbbre lépni. A hatodik helyért Räikkönen és Wilson csatáznak, miután Østberg váltóhiba miatt kiesett. Al Quassimi és Villagra következnek utánuk, míg a 10. helyezett az SWRC éllovasa, Al-Attiyah.

A katari pilóta külön ligát alkotott a kategórián belül, egyértelműen ő volt a leggyorsabb a nap folyamán. Annak ellenére is két perccel vezet Sousa előtt, hogy az utolsó gyorsaságin a Ford időnként dadogott. Turánék a negyedik helyen állnak, szoros csatában az előttük lévő Kruudával, illetve az egy defekt miatt mögéjük szoruló Gassnerrel. Ahhoz képest hogy ez az első alkalom, hogy murvás felületen is kipróbálhatták a magyarok az S2000-es Fiestát, harmadik időt is futottak, és kis szerencsével a dobogóra is odaérhetnek.

Remekül kezdte a magyar csapat az SWRC-s szereplését, hat gyorsasági után a negyedik helyen állnak

Ehhez nem kell mást tenni, mint a szombati nyolc gyorsaságin hiba nélkül menni. Az összes pálya hosszabb 10 km-nél, így a záró nap nem lesz egyszerű, különösen az élmezőny számára, akik a Power Stage-n ismét a bónuszpontokért küzdenek majd.

A Jordán-rali állása a második nap után:

SWRC: